Uram, tégy engem békéd
eszközévé,
Hogy szeressek ott,
ahol gyűlölnek,

Hogy megbocsássak ott,
ahol megbántanak,
Hogy összekössek,
ahol széthúzás van,

Hogy reménységet keltsek,
ahol kétségbeesés kínoz,
Hogy fényt gyújtsak,
ahol sötétség uralkodik,
Hogy örömöt hozzak oda,
ahol gond tanyázik.
Ó, Uram, segíts meg,
hogy törekedjem,

Nem arra,
hogy megvigasztaljanak,
Hanem, hogy én
megvigasztaljak,

Nem arra,
hogy szeressenek,
hanem arra,
hogy szeressek.

Mert aki így ad,
az kapni fog,
Aki elveszíti magát,
az talál,

Aki megbocsát,
annak megbocsátanak,

Aki meghal,
az fölébred
az örök életre

NAPHIMNUSZ

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tied a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás.
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.

Áldjon, Uram, téged Hold nénénk és minden csillaga az
égnek; Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegő, felhő, jó és rút idő,
kik által élteted minden te alkotásodat.

Áldjon, Uram, tégedet Víz húgunk,
oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.

Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.

Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat.

Áldjon, Uram, téged minden ember, ki szerelmedért másnak
megbocsát. És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.

Áldjon, Uram, testvérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, aki magukat megadták a te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.

Dicsérjétek az Urat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
És nagy alázatosan szolgáljátok.